Ni! Ott! Pénz!

think-tank 2013.01.30.

Nem akartam foglalkozni a témával, mert amellett, hogy valakivel igen szívesen megismertetném a jó keresztények válogatott ördögűző módszereit, kezdek lassan beletörődni.

Ma, itt, Kurvaországban van az embereknek egy jól körülhatárolható, megfelelően papírozott, kiválóan nyilvántartott rétege, akiket úgy lehet keresztbe-kasul szívatni, ahogy csak akarják. Rettentően birka fajzat, minden évben lehet rajtuk csapni az ostorral egyet s még egyet, szótlanul tűrik. Néha felszisszennek ugyan, de ettől még lehet és kell is őket verni; ha nyögnének, azt is csak az élvezettől.

Az autósoknak van egy közös, az állam számára nagyon vonzó tulajdonságuk: van autójuk. És ehhez kapcsolódnak olyan járulékos tulajdonságok, minthogy van pénzük gépjárműadóra, benzinre, kötelező műszaki vizsgára és biztosításra, itt-ott százezrekbe kerülő szervizekre, egyszóval ők burzsujék. Ha az utcán találjuk őket, az azt jelenti, hogy mindezekre csak összejött valahogy a betevő, ergo van nekik, el lehet tőlük venni.

Tudjuk mi, persze, hogy a benzin magas adóterhe, a baleseti adó, a gépjárműadó, a lejárt egészségügyi csomagok miatti vegzálás csak a lakosság és a közlekedők biztonságának megóvásáért van, hiszen dehogy a pénzre hajtanak, á, dehogy. A költségvetésbe sem azért számolják bele ezeket a dolgokat, mert bármiféle elvárásuk lenne a Rendőrség felé, hogy minden szarért büntessenek. Ilyenkor csak rácsatlakoznak a Nemzeti Futurisztikai Mátrixra, megjövendölik, hogy ennyi lesz a bevétel, és ha már úgyis lesz, hát számolnak vele. Ilyen egyszerű ez, kérem, aki másként látja, az Ron Werber hatása alatt és a gyilkosok pártján áll. És egyébként is a zelmúttnyócév.

Szóval ha kormányunk autót lát az úton, örömében felkiált: „Ni! Ott! Pénz!” És már száguld is a yard, hogy a KRESZ valamelyik gumiszabályára hivatkozva elvegyék. Ha meg ez sem jön össze, hát majd behazudják.

A pénzes autósok között is a gyorshajtók viszik a pálmát, mármint a hivatalos retorika szerint. Tudják, ők azok a szteroidos vadbarmok, akiknek a farkuk gyárilag kicsi, de a volánnál keménycsávónak érzik magukat. Törnek, zúznak táblát, fát, villanyoszlopot, nénit, turistát, óvodáscsoportot, mindent, ami csak az útjukba kerül. Rájuk vadászik most (is) a törvény áldásos kis mancsa.

Kitalálták például, hogy 12 000 000 000 forintból fogják bekamerázni az egész országot, főleg az autópályákat, hogy ezeket a galád ámokfutókat megfékezzék, ezáltal végre egy biztonságos, élhető hellyé varázsolva útjainkat és országunkat, ahol az ilyen vadállatoktól való félelem nélkül autókázhat a tögymörgő friss jogsis, aki minden adandó alkalommal lenéz a váltóra, mielőtt – minden második esetben kuplung használata nélkül – megkísérelné áttolni az egyik pozícióból a másikba, a boldog kismama, akinek ezáltal jut idő, hogy megigazítsa a hátsó ülésen békésen cumizgató kisdedén a takarót, a 75 éves SZTK-szemüveges bácsi, aki annyi idő alatt teszi át a nehezen mozgó, visszeres lábát a gázpedálról a fékre, miután a 150 méteres látótávolságán belül feltűnt a másik jármű, amennyi alatt a kispolszki gyorsul nulláról százra.

Arra eszünkbe ne jusson gondolni, hogy a gyorshajtás büntetése azért lett Kurvaországban ennyire menő, mert – főleg, mióta objektív felelősség van – a rend tisztelt őreinek ki se kell emelniük valagukat az iroda vagy a járőrautó fűtött üléséből: a technika villant, büntetés megy, autós fizet. A bűnmegelőzés hatékony formája.

De hogy ugye miért is írok, mikor – mint azt korábban kifejtettem – nem ez az első és valószínűleg az utolsó eset, hogy azt ütik, ahonnan könnyű pénzt remélnek. A sorok között blog Traffipax economix c. írásában találtam meg a vezess.hu írásának linkjét, ami rámutatott, hogy a rendőrség… hogy is fogalmazzam meg, hogy polkorrekt és tisztelettudó legyek… sajátosan értelmezte a statisztikát. Azok a gyorshajtók ugyanis, akiket a bizonyára kiválóan kiépített kamerarendszerük nyakon csíp – kapaszkodjanak – 16 (leírom betűvel is, ha úgy éreznék, rosszul látják: tizenhat) halálos balesetet okoztak 2011-ben. (2012-re az írás pillanatában nincs teljes évi statisztika.) Tehát a 12 milliárd forintos beruházással évente 16 balesetet lehetne elvileg megelőzni. De azokat is csak akkor, ha a gyorshajtót a büntetés lehetősége előre elriasztja; ha ugyanis mégis a szabálysértés mellett dönt, akkor kamera ide, kamera oda, lesz kocc.

(Megj.: Amiről a Rendőrség beszél, az a relatív gyorshajtásból származó balesetek száma, vagyis amikor valaki nem lépi ugyan túl a törvényi maximumot, de a viszonyokhoz képest (pl. csúszós úton) túl gyorsan halad. Ezt azonban traffipaxszal nem lehet kimutatni.)

Engedje hát meg az általam igen tisztelt Rendőrség, hogy ezúton is kifejezzem hálámat az életem megóvása iránti igyekezeteikért, melyekkel fáradságot, pénzt nem kímélve próbálnak megvédeni az utakon száguldozó potenciális gyilkosoktól. Cserébe én is megígérem Önöknek, hogy a továbbiakban a szabályok maradéktalan betartása érdekében nem az utat, hanem szüntelen csak a kilométerórát fogom bámulni, nehogy egy esetleges gyorshajtással én is emberéletek veszélyeztetővé váljak, amikor a 4 sávos, kitűnő állapotú, gyalogosok által nem keresztezett, belátható, egyenes úton 50 helyett 55-tel hajtok. Tudják, ott, ahol minden héten mérni szoktak.

1 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

alien 2013.02.17. 16:34:33

sok dörhő méghogy diktatúra engem még a narancslekvár is meghajt