Egy monopólium győzelme
2014.02.17.
Oroszországban illegális a Bitcoin – írta egy hete az Index a Business Insider cikkére hivatkozva, ami szerint Oroszországban neves hatóságok (úgymint a főügyészség) hívták fel a figyelmet a Bitcoin és egyéb más, ellenőrizhetetlen kriptovaluták illegális voltára, és jelentették be, hogy mostantól szorosabbra lesz húzva a nadrágszíj. Az indoklás az ócska és sablonos: pénzmosás, terrorizmus.
Mondhatjuk, persze, hogy mindez még nem a világ vége, és pusztán attól, hogy az oroszok üldözni kezdenek egy sikeres kriptovalutát, attól még az lehet sikeres; ha viszont őszinte akarok lenni, mindenképpen azt kell mondjam, a lépés a legkevésbé lepett meg, az sokkal inkább, hogy a világ más tájain még mindig szabadon, vagy kvázi szabadon használható.
Sokan a Bitcoinban és úgy általában a számítástechnikában, főként az Internetben látják a libertárius szabadság elérkezését. Megemlítik a The Pirate Bayt, a Silk Roadot, az anonim blogokat és egyből azt gondolják, mindezek azért léteznek, mert az állam tehetetlen ellenük. Pedig sokkal inkább arról van szó, hogy az állam mindezek ellen csak technikai értelemben, és abban is csak bizonyos fokig tehetetlen. Lehet, hogy nem tudja feltörni a titkosított adatfolyamokat, viszont könnyen hozhat olyan rendelkezéseket, ami egyszerűen a könnyen kézben tartható internetszolgáltatókat azok azonnali jelentésére kötelezi.
Azt gondolni, hogy az egyszerű átlagember képes titokban hozzáférni olyan eszközökhöz, amelyekhez az állam nem, már bocsánat, de irtózatosan nagy badarság; ha másért nem is, hát azért, mert az állam is csak emberekből áll, akik pontosan ugyanúgy élik a hétköznapjaikat, mint a többiek; és akkor még az államszervezeten kívüli besúgókról szót sem ejtettünk.
A Bitcoin egy nagyon fontos állami monopóliumot fenyeget, a pénzkibocsátás monopóliumát. A Bitcoin és társai egy olyan nemzetközi pénzügyi rendszert valósítottak meg, amiben nincs szükség az államra. Nem lehet elinflálni, nem lehet megadóztatni, nem lehet ellenőrizni, nem lehet vele semmit kezdeni. Nem lehet kézben tartani, manipulálni. Azt gondolja bárki is – komolyan, egy múló percnyi, röpke álomnál tovább – hogy az állam a törvényekkel és nem kevés erőszakkal kikényszerített gazdasági befolyását majd csak úgy feladja, és azt mondja: Jól van, hát ha nem kell a mi valutánk, használjatok Bitcoint? Komolyan azt gondolta valaki, hogy miközben már lassan a papírpénz is ellenségnek számít (mert azt lehet „feketén”, azaz az önkényes állami szabályozáson és sarcoláson kívül is használni), és szép lassan terelnek mindenkit a pontosan nyomon követhető, ellenőrizhető, visszakereshető elektronikus rendszerek felé, amikor már egy egyszerűbb átutaláshoz is lassan DNS-mintát kell mellékelni, majd szemet hunynak a minden törekvésüknek keresztbetevő Bitcoin felett?
Nincsenek illúzióim. Maga a Bitcoin rendszere lehet maga a technikai tökéletesség, amivel a még oly hatalmas államhatalmak sem tudnak mit kezdeni, a használói már korántsem annyira elérhetetlenek a törvények vasökle számára. A Bitcoin addig vonzó, amíg könnyen „valódi pénzre” (az idézőjel használata szándékos) lehet váltani. Amint ez tilossá és üldözötté válik, a Bitcoin az összes többi kriptovalutával együtt gyorsan csak egy örökké gyanús szubkultúra pénzévé degradálódik majd, ami az azon kívüli, törvények szerint működő világban használhatatlan lesz.
Többek között ez az egyik, de leglényegesebb ok, amiért jómagam nem rendelkezem, és nem is tervezem Bitcoinnal rendelkezni. Rövidtávú befektetésnek, spekulációs eszköznek kiváló – akik nagyban játszották és elég korán léptek be, eszetlen pénzeket kaszálhattak –, de a határozottan azt jósolom, ezek a kriptovaluták néhány (max. 2–3) éven belül majd a „terrorizmus”, „pénzmosás”, „alvilág” (és mind közül a legborzalmasabb: az adóelkerülés) eszközévé lesznek kinevezve, amiket a „nemzetbiztonsági kockázatra való tekintettel” minden eszközzel üldözni kell majd. (Közben minduntalan azt kívánom, ne legyen igazam.)
És amint a kriptovaluták tiltott eszközökké válnak, amikor azokat majd legálisan nem lehet váltani, elfogadni, amikor még a személyes cserékben is ott rejlik a kockázat, hogy a vevő zsebében ott lapul a bilincs, egyszer s hosszú időre elveszítik mindazon vonzerejüket, amit ma kínálni tudnak. És mivel a pénzügyi rendszereinek védelme bármely állam számára kiemelt jelentőséggel bír, ezért ne legyen kétségünk afelől sem, hogy a felszíni csetepaték és szimbolikus csörték mögött a legnagyobb egyetértésben írják majd alá a kriptovaluták által jelentett nemzetközi kockázat elhárítása érdekében köttetett együttműködési paktumaikat.
Az utolsó 100 komment: