Noha a 20. század a szocializmus, a liberalizmus és a liberális demokrácia százada volt, ez nem jelenti, hogy a 21. századnak is a szocializmus, a liberalizmus és a liberális demokrácia századának kellene lennie. Politikai ideológiák mennek, a nemzetek maradnak. Joggal gondoljuk, hogy ez az erő, a jobboldal előretörésének százada lesz. Ha a 20. század az individualizmus százada volt, ez a század a nemzetek, így a nemzetállamok százada lesz.

Orbán Viktor

Orbán Viktor és a Fidesz holdudvara minden évben elmegy Tusványosra, hogy ott aztán válogatott faszságokat mondhasson, amiken hónapokig hüledezhet az ország. Idén sem tett kivételt, Európa grandiózus reformjáról vizionált, kimatekozta az iszlám betelepítésének valódi célját, amerikai-kínai háborút helyezett kilátásba és – nagy és befolyásos ember lévén – Ukrajna sorsát is bejelentette végre.

No de foglalkozzunk a ránk vonatkozó résszel. A liberális demokrácia leáldozott, nyugaton liberalizmus van, demokrácia nincs, ellentétben nálunk majd demokrácia lesz és liberalizmus nem. A nemzetek Európája egy olyan intézményrendszer, ahol senki se szól bele a szuverén magyarok dolgába (csak a pénzt nyomják nyugatról).

14 ponton keresztül szeretném bemutatni az új magyar kereszténydemokrácia alaptételeit:

1. Hagyománykultusz: Hagyományaiból építkezik a nemzet, még akkor is, ha ezek egymásnak ellentmondóak. Ugyanúgy büszkeség tárgya a pogány magyarság szimbóluma, a turul, mint a keresztény múlt. Nem engedjük az ország eliszlamizálását, de Ⅰ. Istvánra azért büszkék vagyunk. A liberalizmus nem nekünk való, de 1848-at ünnepeljük. Erdély mindig is Magyarország integráns része volt, kivéve, amikor nem.

2. A modernizmus elutasítása: A kapitalizmus a világot uraló elit játékszere, a hitetlenség egy Európát fertőző métely, a családok felhígulása, a nyugatias szabadosság a keresztény gyökereinket rágó betegség, mely, ha nem irtjuk, rövid távon teszi tönkre keresztény nemzetünket.

3. A cselekvés kultusza: Nem beszélni, cselekedni kell, gondolkodni, másokra figyelemmel lenni a gyengeség jele. A lényeg, hogy folyamatosan legyen megoldandó probléma a láthatáron, amit aztán nagy dírrel-dúrral megoldunk.

4. Az egyet nem értés árulás: Aki nem tart velünk, az Soros-ügynök, idegen érdeket szolgál, hazaáruló.

5. A másságtól való félelem: Az iszlám hódítók egyértelműen ellenségek, sem színben, sem vallásban nem illenek a magyar valóságba. Nem ők ugyanakkor az egyetlenek: a Nyugat kereszténységtől való elfordulása vagy épp a vébé kapcsán a néger franciák is üldözendő gonosz.

6. A középosztály támogatása: A szegények számára csak kriminalizáció és közmunka, konzervált szegénység jár, pusztán a gazdagokra építve pedig nem lehet érvényesülni egy demokráciában. A középosztály, akiket a korábbi elit csak kihasznált, folyamatos támogatásokkal (devizahitelek, gyerekvállalással kapcsolatos kedvezmények) biztosíttatik fontosságáról.

7. Nacionalizmus: Legfőbb erősségünk a nemzet, a nemzeti egység, amiért nem kell többet tenni, mint beleszületni. Más népek, nemzetek szükségszerűen a versenytársaink vagy akár ellenségeink: földünket, termésünket, vérünket, asszonyainkat akarják, ezért folytonosan ébernek kell lennünk velük szemben.

8. Az ellenség egyszerre legyőzhetetlen és legyőzhető: Az ellenség adott, és örök. A pénzvilág, a kultúrát elpusztítani vágyó liberálisok, a világuralomra törekvő iszlám mind hatalmas erőforrásokkal és embertömeggel rendelkező erők, melyek ellen folyton vívott csatákban győzedelmeskedhetünk, de – mint a mitológiai szörnynek – visszanőnek a fejei és elpusztíthatatlanok.

9. Az élet örök harc: Az ellenség soha nem nyugszik, minden pillanatban újabb és újabb tervekkel próbálja elérni világuralmi céljait, így aztán mi sem lehetünk soha nyugton, puszta létünkért is folytonos harcot kell vívnunk.

10. A gyengék lenézése: „Akinek nincs semmije, annyit is ér.” Bár mindenki a világ legjobb nemzetéhez tartozik, azért az egyenlők közt is vannak egyenlőbbek. A képviselő méla undorral nézi le az őt kérdőre vonó újságírót, a főnök termelőeszközként kezeli az alkalmazottait, az orvos mindjárt szívesebben segít, ha előkerül a boríték. A hatalmi pozícióba jutottak előszeretettel élnek vissza helyzetükkel, hol előnyökre, hol csak egyszerű megalázásra váltva azt.

11. Mindenki hős: A hősiesség nem kivételes, hanem a nemzet minden tagjában meglévő képesség. Az egyén bármilyen szinten feláldozható a felsőbb jó érdekében, az egyén azonban ezzel nem veszít, hanem nyer, hiszen áldozatának köszönhetően a nemzet egésze felemelkedik.

12. Macsoizmus: A társadalom alapja és tartóoszlopa a keresztény tanítások szerinti családi életet elő férfi. A nő szerepe leginkább a szülőszobára és a gyereknevelésre korlátozódik, a szexuális aberrációk üldözendők.

13. Váteszpopulizmus: A népakarat nem a változatos egyéni akaratok összessége, hanem egy egységes irány, amit a választott vezető feladata interpretálni a közember számára. Mindig a népé a végső szó, akaratának semmilyen törvény vagy intézmény nem állhat útjába.

14. Újbeszél: A problémákra adott válaszok egyszerűek, közérthetőek, könnyen megjegyezhetők, szlogenszerűek. A komplex magyarázatokkal, differenciálással nem szükséges törődni, ezek úgyis csak összezavarnák a hallgatóságot.

Aki nem ismeri, annak elárulom, hallgatásommal megtévesztettem, amikor a 14 pontot hivatkozás nélkül, mintegy sajátomként vezettem be. Valójában Umberto Eco: A mindenkori fasizmus c. művének pontjait, a fasizmus általa azonosított ismérveit soroltam fel.

Ó, és még valami. Az idézet a poszt elején nem Orbán Viktortól való: Benito Mussolini: A fasizmus doktrínájából egy részlete alapján írtam.